Tegnap az Európai Unió bejelentette, hogy a szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítására irányuló mechanizmus (CBAM, szén-dioxid-vám) törvényjavaslat szövegét hivatalosan is közzéteszik az EU Hivatalos Közlönyében. A CBAM az Európai Unió Hivatalos Közlönyének megjelenését követő napon, azaz május 17-én lép hatályba! Ez azt jelenti, hogy éppen a mai napon az uniós szén-dioxid-vám minden eljáráson átesett, és hivatalosan is hatályba lépett!
Mi az a szén-dioxid-adó? Hadd adjak egy rövid bevezetést!
A CBAM az EU „55-ös évre felkészítve” kibocsátáscsökkentési tervének egyik központi eleme. A terv célja, hogy az uniós tagállamok szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55%-kal csökkentsék. E cél elérése érdekében az EU számos intézkedést fogadott el, beleértve a megújuló energia arányának növelését, az EU szén-dioxid-piacának kibővítését, az üzemanyaggal működő járművek értékesítésének leállítását és egy szén-dioxid-kibocsátási határokon átnyúló közvetítő mechanizmus létrehozását, összesen 12 új törvényjavaslatot.
Ha köznyelven összefoglaljuk, az azt jelenti, hogy az EU a harmadik országokból importált, magas szén-dioxid-kibocsátású termékeket az importált termékek szén-dioxid-kibocsátása szerint díjazza.
Az EU szén-dioxid-vámok bevezetésének legközvetlenebb célja a „szén-dioxid-szivárgás” problémájának megoldása. Ez egy olyan probléma, amellyel az EU klímapolitikai erőfeszítései szembesülnek. Ez azt jelenti, hogy a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások miatt az uniós vállalatok az alacsonyabb termelési költségekkel rendelkező régiókba költöztek, ami globális szinten nem eredményezett szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést. Az EU szén-dioxid-határadójának célja, hogy megvédje az EU-n belüli, szigorú szén-dioxid-kibocsátás-ellenőrzésnek alávetett termelőket, növelje a viszonylag gyengébb termelők vámköltségeit, például a külső kibocsátáscsökkentési célokat és ellenőrzési intézkedéseket, és megakadályozza, hogy az EU-n belüli vállalkozások alacsonyabb kibocsátási költségekkel rendelkező országokba költözzenek, elkerülve ezzel a „szén-dioxid-szivárgást”.
Ezzel egyidejűleg, a CBAM mechanizmussal való együttműködés érdekében elindítják az Európai Unió szén-dioxid-kereskedelmi rendszerének (EU-ETS) reformját is. A reformterv tervezete szerint az EU ingyenes szén-dioxid-kibocsátási egységei 2032-ben teljes mértékben kivonásra kerülnek, az ingyenes egységek kivonása pedig tovább növeli a termelők kibocsátási költségeit.
A rendelkezésre álló információk szerint a CBAM kezdetben a cementre, acélra, alumíniumra, műtrágyára, villamos energiára és hidrogénre vonatkozik. Ezen termékek előállítási folyamata szén-dioxid-intenzív, és a szén-dioxid-szivárgás kockázata magas, majd a későbbi szakaszban fokozatosan kiterjed más iparágakra is. A CBAM próbaüzemét 2023. október 1-jén kezdi meg, átmeneti időszakkal 2025 végéig. Az adó hivatalosan 2026. január 1-jén vezetik be. Az importőröknek minden évben be kell jelenteniük az előző évben az EU-ba importált áruk számát és azok rejtett üvegházhatású gázkibocsátását, majd ennek megfelelő számú CBAM tanúsítványt vásárolnak. A tanúsítványok árát az EU ETS kibocsátási egységek átlagos heti aukciós ára alapján számítják ki, EUR/t CO2-kibocsátásban kifejezve. A 2026-2034 közötti időszakban az EU ETS keretében az ingyenes kvóták fokozatos kivezetése a CBAM-mal párhuzamosan történik.
Összességében a szén-dioxid-vámok jelentősen csökkentik a külső exportáló vállalatok versenyképességét, és egy új típusú kereskedelmi akadályt jelentenek, amelynek számos hatása lesz az országomra.
Először is, hazám az EU legnagyobb kereskedelmi partnere és az áruimport legnagyobb forrása, valamint az EU-ból származó megtestesült szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrása. Hazám EU-ba exportált köztes termékeinek szén-dioxid-kibocsátásának 80%-a fémekből, vegyi anyagokból és nemfémes ásványokból származik, amelyek az EU szén-dioxid-piacának magas szivárgási kockázatú ágazatai közé tartoznak. A szén-dioxid-kibocsátási határrendeletbe való beillesztése után óriási hatással lesz az exportra; számos kutatást végeztek a hatásával kapcsolatban. Különböző adatok és feltételezések (például az importált termékek kibocsátási köre, a szén-dioxid-kibocsátás intenzitása és a kapcsolódó termékek szén-dioxid-ára) esetén a következtetések egészen eltérőek lesznek. Általános vélekedés szerint Kína teljes Európába irányuló exportjának 5-7%-át érinti majd a szabályozás, és a CBAM-szektor Európába irányuló exportja 11-13%-kal csökken; az Európába irányuló export költsége évente körülbelül 100-300 millió amerikai dollárral fog növekedni, ami a CBAM-mal lefedett termékek Európába irányuló exportjának 1,6-4,8%-át teszi ki.
Ugyanakkor látnunk kell az EU „szén-dioxid-vám” politikájának pozitív hatását is hazám exportiparára és a szén-dioxid-piac kiépítésére. A vas- és acélipart példaként véve, 1 tonna különbség van hazám és az EU szén-dioxid-kibocsátási szintje között acéltonnánként. Ennek a kibocsátási különbségnek a pótlására hazám vas- és acélipari vállalatainak CBAM-tanúsítványokat kell vásárolniuk. A becslések szerint a CBAM-mechanizmus körülbelül 16 milliárd jüannal fogja befolyásolni hazám acélkereskedelmi volumenét, körülbelül 2,6 milliárd jüannal növeli a vámokat, körülbelül 650 jüannal növeli a költségeket acéltonnánként, és körülbelül 11%-kal növeli az adóterhelést. Ez kétségtelenül növelni fogja az exportnyomást hazám vas- és acélipari vállalataira, és elősegíti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődésre való átállásukat.
Másrészről, hazám szén-dioxid-piacának felépítése még gyerekcipőben jár, és még mindig keressük a módját annak, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a szén-dioxid-piacon keresztül tükrözzük. A jelenlegi szén-dioxid-árszint nem tudja teljes mértékben tükrözni a hazai vállalkozások árképzési szintjét, és még mindig vannak nem árképzési tényezők. Ezért a „szén-dioxid-tarifa” politika kialakítása során hazámnak erősítenie kell a kommunikációt az EU-val, és ésszerűen figyelembe kell vennie ezen költségtényezők megnyilvánulását. Ez biztosítja, hogy hazám ipara jobban megbirkózzon a „szén-dioxid-tarifákkal” járó kihívásokkal, és egyúttal elősegíti hazám szén-dioxid-piacának felépítésének folyamatos fejlődését.
Ezért hazánk számára ez egyszerre lehetőség és kihívás is. A hazai vállalkozásoknak szembe kell nézniük a kockázatokkal, a hagyományos iparágaknak pedig a „minőség javítására és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére” kell támaszkodniuk a hatások kiküszöbölése érdekében. Ugyanakkor hazám tiszta technológiai ipara „zöld lehetőségeket” hozhat. A CBAM várhatóan ösztönözni fogja az olyan új energiaipari ágazatok exportját Kínában, mint a fotovoltaikus energia, figyelembe véve olyan tényezőket, mint az új energiaipari ágazatok lokalizált gyártásának európai előmozdítása, ami növelheti a kínai vállalatok iránti keresletet a tiszta energiatechnológiákba való befektetés iránt Európában.
Közzététel ideje: 2023. május 19.