Az épületbe integrált napelemes rendszereket olyan területként írták le, ahol a versenyképtelen napelemes termékek próbálnak piacra jutni. De ez talán nem igazságos, mondja Björn Rau, a PVcomB műszaki vezetője és igazgatóhelyettese a ...-nál.
A berlini Helmholtz-Zentrum úgy véli, hogy a BIPV telepítésének hiányzó láncszeme az építőipari közösség, az építőipar és a fotovoltaikus gyártók metszéspontjában rejlik.
A PV Magazinból
Az elmúlt évtizedben a fotovoltaikus rendszerek gyors növekedése elérte az évi körülbelül 100 GWp telepítésű globális piacot, ami azt jelenti, hogy évente körülbelül 350-400 millió napelemmodult gyártanak és értékesítenek. Az épületekbe való integrálásuk azonban még mindig réspiac. Az EU Horizont 2020 kutatási projektjének, a PVSITES-nek a közelmúltbeli jelentése szerint 2016-ban a telepített fotovoltaikus kapacitásnak csak körülbelül 2 százalékát integrálták épülethéjakba. Ez az elenyésző szám különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy az energia több mint 70 százalékát fogyasztják el. A világszerte termelt összes CO2-t a városokban fogyasztják el, és az összes üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül 40-50 százaléka a városi területekről származik.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának kihívásának kezelése és a helyszíni energiatermelés előmozdítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács 2010-ben bevezette az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet, amelyet „közel nulla energiaigényű épületekként (NZEB)” fogalmaztak meg. Az irányelv a 2021 után épülő összes új épületre vonatkozik. Az új, közintézményeknek helyet adó épületek esetében az irányelv az év elején lépett hatályba.
Nincsenek meghatározott intézkedések a közel nulla energiaigényű épület státusz eléréséhez. Az épülettulajdonosok figyelembe vehetik az energiahatékonyság olyan aspektusait, mint a szigetelés, a hővisszanyerés és az energiatakarékos koncepciók. Mivel azonban az épület teljes energiamérlege a szabályozási cél, az épületben vagy annak környékén történő aktív villamosenergia-termelés elengedhetetlen a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabványok teljesítéséhez.
Lehetőségek és kihívások
Kétségtelen, hogy a fotovoltaikus rendszerek bevezetése fontos szerepet fog játszani a jövő épületeinek tervezésében vagy a meglévő épületinfrastruktúra korszerűsítésében. A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabvány hajtóerő lesz e cél elérésében, de nem egyedül. Az épületbe integrált fotovoltaikus rendszerek (BIPV) felhasználhatók a meglévő területek vagy felületek villamosenergia-termelésre való aktiválására. Így nincs szükség további helyre ahhoz, hogy több fotovoltaikus rendszert telepítsenek a városi területekre. Az integrált fotovoltaikus rendszerek által termelt tiszta villamos energia potenciálja óriási. Ahogy a Becquerel Intézet 2016-ban megállapította, a BIPV-termelés potenciális részesedése a teljes villamosenergia-keresletben Németországban meghaladja a 30 százalékot, a déli országokban (pl. Olaszországban) pedig akár a 40 százalékot is.
De miért játszanak a BIPV megoldások még mindig csak marginális szerepet a napelemes üzletágban? Miért nem vették őket eddig ritkán figyelembe építési projektekben?
E kérdések megválaszolására a német Helmholtz-Zentrum Kutatóközpont Berlin (HZB) tavaly igényfelmérést végzett egy workshop megszervezésével és a BIPV minden területéről érkező érdekelt felekkel való kommunikációval. Az eredmények azt mutatták, hogy önmagában nincs technológiahiány.
A HZB workshopján az építőipar számos szereplője, akik új építési vagy felújítási projekteket hajtanak végre, elismerte, hogy hiányosságok mutatkoznak a BIPV és a támogató technológiák lehetőségeivel kapcsolatban. A legtöbb építész, tervező és épülettulajdonos egyszerűen nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy integrálja a fotovoltaikus technológiát a projektjeibe. Ennek eredményeként számos fenntartás merül fel a BIPV-vel kapcsolatban, például a vonzó dizájn, a magas költségek és a tiltó bonyolultság miatt. Ezen látszólagos tévhitek leküzdéséhez az építészek és az épülettulajdonosok igényeit kell előtérbe helyezni, és prioritásként kell kezelni annak megértését, hogy ezek az érdekelt felek hogyan látják a BIPV-t.
Gondolkodásmódváltás
A BIPV sokban különbözik a hagyományos tetőre szerelt napelemes rendszerektől, amelyek nem igényelnek sem sokoldalúságot, sem az esztétikai szempontok figyelembevételét. Ha az épületelemekbe integrálható termékeket fejlesztik, a gyártóknak újra kell gondolniuk a megoldást. Az építészek, építők és az épület használói kezdetben a hagyományos funkcionalitást várják el az épület burkolatától. Az ő szempontjukból az energiatermelés egy további tulajdonság. Ezen túlmenően a multifunkcionális BIPV elemek fejlesztőinek a következő szempontokat kellett figyelembe venniük.
- Költséghatékony, testreszabott megoldások fejlesztése változó méretű, formájú, színű és átlátszóságú napelemes épületelemekhez.
- Szabványok és vonzó árak kidolgozása (ideális esetben a bevált tervezési eszközökhöz, mint például az épületinformációs modellezés (BIM).
- Fotovoltaikus elemek integrálása újszerű homlokzati elemekbe építőanyagok és energiatermelő elemek kombinációjával.
- Nagyfokú ellenálló képesség az ideiglenes (helyi) árnyékokkal szemben.
- Hosszú távú stabilitás és a hosszú távú stabilitás és a teljesítmény romlása, valamint hosszú távú stabilitás és a megjelenés romlása (pl. színstabilitás).
- A helyszíni körülményekhez igazodó felügyeleti és karbantartási koncepciók kidolgozása (a beépítési magasság figyelembevétele, hibás modulok vagy homlokzati elemek cseréje).
- és a jogi követelményeknek való megfelelés, mint például a biztonság (beleértve a tűzvédelmet), az építési szabályzatok, az energiakódok stb.,
Közzététel ideje: 2022. dec. 9.