Naperőmű építése a svájci Alpokban: folytatódik a harc az ellenzékkel

A nagyméretű naperőművek telepítése a svájci Alpokban jelentősen növelné a télen termelt villamos energia mennyiségét, és felgyorsítaná az energetikai átállást. A Kongresszus a múlt hónap végén beleegyezett abba, hogy mérsékelt módon folytatja a tervet, ami az ellenzéki környezetvédelmi csoportokat frusztrálta.

Tanulmányok kimutatták, hogy a Svájci Alpok teteje közelében napelemek telepítése évente legalább 16 terawattóra villamos energiát termelhetne. Ez a villamosenergia-mennyiség a Szövetségi Energiaügyi Hivatal (BFE/OFEN) által 2050-re kitűzött éves napenergia-termelés körülbelül 50%-ának felel meg. Más országok hegyvidéki régióiban Kínában számos nagyméretű naperőmű található, és Franciaországban és Ausztriában is építettek kisméretű létesítményeket, de jelenleg kevés nagyméretű telepítés található a Svájci Alpokban.

A napelemeket általában meglévő infrastruktúrához, például hegyi házakhoz, sífelvonókhoz és gátakhoz rögzítik. Például a közép-svájci Muttsee-ben, más helyszíneken (2500 méterrel a tengerszint felett) ilyen típusú fotovoltaikus energiatermelő létesítmények működnek. Svájc jelenleg a teljes villamosenergia-termelésének körülbelül 6%-át napenergiából termeli.

Az éghajlatváltozás és a téli energiahiány okozta válságérzet miatt azonban az ország kénytelen alapvetően újragondolni a helyzetét. Idén ősszel néhány parlamenti képviselő vezette a „Napenergia-offenzívát”, amely a naperőművek építési folyamatának egyszerűbb és gyorsabb megvalósítását szorgalmazza a svájci Alpokban.

Ezzel párhuzamosan két új pályázatot nyújtottak be naperőművek építésére a dél-svájci Valais kantonban található réteken. Az egyik egy Gond faluban, a Simplon-hágó közelében megvalósuló „Gondosolar” nevű projekt, amelyet más helyszínekre terveznek, a másik pedig Glengiolstól északra, egy nagyobb projekttel.

A 42 millió frankos (60 millió dolláros) Gondsolar projekt keretében 10 hektár (100 000 négyzetméter) magánterületen telepítenek napelemeket egy hegyen, a svájci-olasz határ közelében. A terv 4500 panel telepítése. A földtulajdonos és a projekt támogatója, Renat Jordan becslése szerint az üzem évente 23,3 millió kilowattóra villamos energiát képes termelni, ami legalább 5200 otthon ellátására elegendő a környéken.

Gond-Zwischbergen önkormányzata és az Alpiq áramszolgáltató is támogatja a projektet. Ugyanakkor heves viták is folynak körülötte. Idén augusztusban egy csoport környezetvédő aktivista egy kis, de hangos tüntetést szervezett egy 2000 méteres magasságban fekvő réten, ahol az erőművet felépítik.

Maren Köln, a svájci Mountain Wilderness környezetvédelmi csoport vezetője a következőket mondta: „Teljesen egyetértek a napenergia lehetőségeivel, de úgy gondolom, fontos figyelembe venni a meglévő épületeket és infrastruktúrát (ahol napelemeket lehet telepíteni). Még mindig túl sok van belőlük, és nem látom értelmét annak, hogy a beépítetlen területekhez hozzányúljunk, mielőtt kimerülnének” – nyilatkozta a swissinfo.ch-nak.

Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint a meglévő épületek tetejére és külső falaira napelemek telepítése évi 67 terawattóra villamos energiát termelhetne. Ez jóval több, mint a hatóságok által 2050-re kitűzött 34 terawattóra napenergia (2,8 terawattóra 2021-ben).

A szakértők szerint az alpesi naperőműveknek számos előnyük van, nem utolsósorban azért, mert télen a legaktívabbak, amikor az áramellátás gyakran szűkös.

„Az Alpokban különösen bőséges a napsütés, főleg télen, és a felhők felett is lehet napenergiát termelni” – mondta Christian Schaffner, a Zürichi Szövetségi Műszaki Intézet (ETHZ) Energiatudományi Központjának vezetője a svájci közszolgálati televíziónak (SRF).

Azt is kiemelte, hogy a napelemek az Alpok felett a leghatékonyabbak, ahol hűvösebbek a hőmérsékletek, és hogy a kétoldalas napelemek függőlegesen is telepíthetők, hogy összegyűjtsék a hóról és jégről visszaverődő fényt.

Az Alpok naperőművével kapcsolatban azonban még sok a bizonytalanság, különösen a költségek, a gazdasági előnyök és a telepítéshez megfelelő helyszínek tekintetében.

Idén augusztusban egy csoport környezetvédő tüntetést szervezett a tervezett építkezésen 2000 méteres tengerszint feletti magasságban © Keystone / Gabriel Monnet
A támogatók becslése szerint a Gond Solar projekt által fejlesztett naperőmű négyzetméterenként kétszer annyi áramot képes termelni, mint egy hasonló létesítmény az alföldön.

Nem épül védett területeken vagy olyan helyeken, ahol nagy a természeti katasztrófák, például lavinák kockázata. Azt is állítják, hogy a létesítmények nem láthatók a szomszédos falvakból. Benyújtottak egy kérelmet a Gondola projekt állami tervbe való felvételére, amelyet jelenleg elbírálnak. Még ha el is fogadják, nem lesz képes megbirkózni a télen várható áramkimaradással, mivel a tervek szerint 2025-re készül el.

A Glengiols falu projektje ezzel szemben sokkal nagyobb. A finanszírozás 750 millió frank. A terv egy 700 futballpálya méretű naperőmű építése a falu közelében, 2000 méteres magasságban.

Beat Rieder, Wallis tartomány szenátora a Tages Anzeiger német nyelvű napilapnak elmondta, hogy a Grenghiols napelemes projekt azonnal életképes, és 1 terawattórányi villamos energiát fog termelni (a jelenlegi termeléshez). Elméletileg ez egy 100 000-200 000 lakosú város energiaigényét is kielégíthetné.

A Brutális Természetvédelmi Park, ahol egy ilyen hatalmas létesítmény „országos jelentőségű regionális természetvédelmi park” más helyszínekhez képest, egyre inkább aggódik a környezetvédők miatt, hogy ott telepítik.

A Valais kantonban található Grenghiols faluban egy 700 futballpálya méretű naperőmű építését tervezik. SRF
Armin Zeiter, Grenghiols polgármestere azonban elutasította azokat az állításokat, miszerint a napelemek tönkretennék a tájat, és az SRF-nek azt mondta, hogy „a megújuló energia a természet védelmét szolgálja”. A helyi hatóságok júniusban fogadták el a projektet, és azonnal szeretnék elindítani, de a tervet még nem nyújtották be, és számos probléma továbbra is megoldatlan, például a telepítési helyszín megfelelősége és a hálózathoz való csatlakozás módja. A Wochenzeitung című német nyelvű hetilap nemrégiben cikkben számolt be a projekttel szembeni helyi ellenállásról.

Ez a két napelemes projekt lassan halad, mivel Bern fővárosa egyre sürgetőbb kérdések miatt hevesen küzd, mint például az éghajlatváltozás, a jövőbeli áramellátás, az orosz gáztól való függőség és a rizsföldek túlélése.

A svájci parlament szeptemberben 3,2 milliárd svájci frank összegű klímavédelmi intézkedést hagyott jóvá, hogy más helyszíneken is teljesítsék a hosszú távú szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célokat. A költségvetés egy részét az ukrajnai orosz invázió által fenyegetett jelenlegi energiabiztonságra is fordítják.

Milyen hatással lesznek az Oroszország elleni szankciók a svájci energiapolitikára?
Ez a tartalom 2022/03/25-én került közzétételre. Oroszország ukrajnai inváziója destabilizálta az energiaellátást, és számos országot arra kényszerített, hogy felülvizsgálja energiapolitikáját. Svájc a következő télre való tekintettel szintén újraértékeli gázellátását.

Abban is egyetértettek, hogy ambiciózusabb célokra van szükség a megújuló energiatermelés megduplázásához 2035-re, valamint a napenergia-termelés növeléséhez mind az alföldi, mind a magashegységi régiókban.

Rieder és egy csoport szenátor egyszerűbb szabályokat szorgalmazott a nagyméretű naperőművek építésének felgyorsítása érdekében a svájci Alpokban. A környezetvédőket megdöbbentette a környezeti hatásvizsgálat elvégzésére és a naperőmű építésének részleteinek kihagyására irányuló felhívások.

A Bundestag végül egy mérsékeltebb, a svájci szövetségi alkotmánnyal összhangban lévő formát fogadott el. Egy, az Alpokban épülő, évi 10 gigawattóránál nagyobb teljesítményű naperőmű pénzügyi támogatást kap a szövetségi kormánytól (a beruházási költségek akár 60%-áig), és a tervezési folyamat egyszerűsödik.

De a Kongresszus azt is döntötte, hogy az ilyen nagyméretű naperőművek építése vészhelyzeti intézkedésnek minősül, védett területeken általában tilos, és élettartamuk végét követően lebontják őket. Kötelezővé tette továbbá a Svájcban épült összes új épület napelemekkel való felszerelését, ha az alapterület meghaladja a 300 négyzetmétert.

A döntésre reagálva a Mountain Wilderness azt mondta: „Megkönnyebbültünk, hogy megakadályoztuk az Alpok iparosodásának teljes mértékű szabadlábra helyezését.” Azt mondta, elégedetlen a kis épületek napelemek telepítésének kötelezettsége alóli mentesítéséről szóló döntéssel. Ez azért van, mert ezt a feltételt az Alpokon kívüli napenergia-előállítás népszerűsítésében „elhanyagoltnak” tekintik.

A Franz Weber Alapítvány természetvédelmi csoport „felelőtlennek” nevezte a szövetségi parlament döntését, amely az Alpokban létesítendő nagyméretű naperőműveket támogatja, és népszavazást követelt a törvény ellen, amely más helyszínekre is kiterjesztené az áthelyezést.

Natalie Lutz, a Pro Natura természetvédelmi csoport szóvivője a swissinfo.ch-nak adott interjújában elmondta, hogy bár nagyra értékeli, hogy a Kongresszus visszavonta a „legundorítóbb alkotmányellenes záradékokat”, például a környezeti hatástanulmányok eltávolítását, úgy véli, hogy „a napenergia-projekteket továbbra is főként az alpesi területek természetének rovására hajtják”.

Az iparág gyorsan reagált erre a döntésre, és számos új projektjavaslat felé indult. Miután a szövetségi parlament megszavazta az Alpok naperőműveinek építési folyamatának megkönnyítését, állítólag hét nagyobb svájci energiaszolgáltató vállalat kezdte meg a javaslat mérlegelését.

A németül beszélő vasárnapi NZZ am Sonntag újság hétfőn azt közölte, hogy a Solalpine érdekcsoport 10 magashegyi régiót keres naperőművek lehetséges helyszínéül, és ezeket megvitatja a helyi önkormányzatokkal, lakosokkal és érdekelt felekkel. A jelentések szerint további helyszínek építését is elkezdik.

 

2


Közzététel ideje: 2022. október 27.